Kedves Helga!

Meg szeretném köszönni, hogy Alexandra ismét ott lehetett a táborban. Nagyon-Nagyon feltöltödve új energiákkal tért haza. Persze sok új Barátot is talált s a régiekkel még jobban megerösítette a kapcsolatait. Ezt mindent föleg Neked köszönhetjük, hogy egy ilyen tábor formájában összehozod - összehozzátok

Lassan elmond olyan vicces történeteket amik a pár nap folyamán megtörténtek Vele.

Nagyon hálás vagyok, hogy részese lehetett a tábornak. Sok sok ölelés és hála.

Köszönöm Nagyon szépen.

Drága Helgám!

Megint Rólad meséltem egy barátnőmnek, hogy milyen úton indítottál el. Velem minden rendben, képzeld találkoztam a másik két tesómmal apu hagyatéki tárgyalásán. Majd megyek és mesélek, de mintha darabjaim előkerültek volna.

A munkam IMÁDOM, Balu cuki, kiskamasz de aranyos.

Kitűnő lett a karanténban is!

Apáról beszélünk, de amúgy rendben van.

És imádja a többi gyerek, és képzeld, Gyurika hihetetlen kedves cuki lett belőle, tök jól elvagyunk. Lassan Baluval elköltözünk és ketten fogunk lakni.

KÖSZÖNÖM DRÁGA - @Danis Kinga

Kedves Helga

Köszönjük a tábort, Bodza nagyon jól érezte magát, új barátokat is talált, aminek én külön örülök.

Lilinek is nagyon sokat segített az agykontroll. 2 évvel ezelőtt, egy mindannyiunk számára nagyon nehéz időszak után ment haza Magyarországra és került a táborba. Nyár végén egy teljesen új gyereket kaptam vissza, aki sokkal magabiztosabb, sokkal pozitívabb.

Van még egy kislányunk, öt is szeretnénk elküldeni az agykontroll tábora 1-2 év múlva.

Még egyszer köszönjük, minden jót kívánunk.

Üdvözlettel

Betti

Szia Helga!

Titi annyira jól érezte magàt a táborban, hogy mondta jövőre is szeretne menni, de már ott-alvósra. Holnap jön haza apukától, de minden este tök jókedvű amikor beszélek vele, és lelkesen használja a tanultakat.

Köszönöm szépen!

44 éves vagyok, két fiam van: 12 és 14 évesek. Elváltam. A hullámok tavaly kezdtek a fejem felett

összecsapni, amikor a kisebbik fiam iskolai problémái kezdődtek.

A családi életünk mindig is a kisebbik gyermek magatartási problémái és tanulási nehézségei körül forogtak,

gyakorlatilag egészen kis korától folyamatosak a beilleszkedési gondok. Tavaly ősszel egy szakirányú kivizsgálás

autizmus spektrumzavart és hiperaktivitást állapított meg. A diagnózis meglepő módon inkább megnyugtatott.

Végre tudtuk mivel állunk szemben. Viszont az igazi küzdelem csak ez után kezdődött az iskolákkal. Merthogy az

idei tanévben két iskolába jártunk, szeptembertől kezdjük a harmadikat, ami remélhetőleg már jó lesz. Én

legalábbis nagyon bizakodom.

Annyira elfáradtam lelkileg ebben az egy éves huzavonában, hogy éreztem segítségre van szükségem, mert

egyedül nem találok ki a "rengetegből". Ráadásul a Candida is nagyon elszaporodott bennem, amiben szintén

nagy szerepe lehetett a napi szintű stressznek. Éreztem, hogy változtatnom kell az életemen több szempontból is.

1. Egyrészt rendbe kellett hoznom az egészségem. Elkezdtem jógára járni hetente egyszer. Aztán utánajártam az

interneten a Candida-diétának és kialakítottam magamnak egy étrendet, melyet a munkám és a gyermekeim

mellett csinálni tudok. Most ott tartok 4 hónap után, hogy fogytam 8 kg-t és a nőgyógyászati problémáim

majdnem megszűntek.

2. Másrészt és ez a nagyobb feladat: a lelkemmel is foglalkoznom kellett. A fiúkkal elkezdtünk családterápiára járni.

Ez is sokat segített és segít. Senkit sem lehet csak önmagában vizsgálni, hiszen mindannyian szerves részei

vagyunk a családnak, egymásra hatunk minden tudatos és tudatalatti rezdülésünkkel.

3. Harmadrészt elkezdtem Helgához járni egy kis lelki feltöltődésre havonta egyszer. A másfél óra alatt tele leszek

pozitív energiával, sok támogatást és erőt kapok a mindennapi életemhez. Gyermekkori, családi problémáim

kerülnek felszínre. (Kisebbik fiam kezdett Helgához gyermek agykontrollra járni, így ismerkedtünk meg.

Gyermekem azóta minden táborban és tanfolyamon ott volt, sőt idén nyáron már a bátyja is megy).

4. Egy hónapja voltam a Csíksomlyói búcsúban, az is sokat jelentett, elsősorban a szakrális jellege miatt.

Most sokkal jobb minden. Kiegyensúlyozottabb vagyok. Persze most is vannak hullámvölgyeim, van amikor

összezuhanok és nagyon elkeseredek, de már ritkábban és könnyebben kijövök ezekből a helyzetekből.

Tudatosan figyelek olyan dolgokra, mint az étkezés, a sport, a gyermekeimre való odafigyelés, az alvás stb. Pl. nem

nagyon nézek már TV-t sem, inkább olvasok vagy rádiózom, akkor is inkább zenét hallgatok. Töltöm a lelkem olyan

dolgokkal, ami neki jó és szép.

A nehéz helyzetekből való kilábalást kis lépésekben kell megkezdeni. De a lépéseket nekünk kell megtenni és

ehhez a döntést csak mi hozhatjuk meg. Eddig kell minden embernek eljutnia: akarjon lépni. Egyik láb a másik

után.

Budapest, Kubacsek Bea